2013. június 19., szerda

Where children come first

A Helen Doron Nyelviskolák minden évben egyszer részt vesznek az országos Helen Doron tanári konferencián, ahol legtöbb esetben maga Helen Doron is részt vesz. Ezeknek a konferenciáknak a célja, hogy megismerhessük az új tanfolyamokat, amiket az elmúlt időszakokban fejlesztettek ki, találkozzunk más nyelviskolák tanáraival, vezetőivel, az izraeli központ vezetőivel.

Az elmúlt hét végén rendezték meg ez év konferenciáját. Idén mi is készültünk előadással, tanagyag bemutatással, aminek nagy sikere volt.

Sisi és Barbi elhozta a "legkreatívabb tanár" díjat, és még a második helyezettnek járó díjat is az általuk készített kellékekkel. Egész évben nagyon sok kelléket készítettek az órákra. Erre a rendezvényre is egy hetet készültek, így nagyon megérdemelték ezt az elismerést, nagyon büszke vagyok rájuk.

Meglátogattuk Budapest egyik legsikeresebb nyelviskoláját is, a 18. kerültei Helen Doron Nyelviskolát. Amellett, hogy az egyik legnagyobb létszámú iskola, ők már nagyon nagy számban készítik fel a gyerekeket a nyelvvizsgára. Kíváncsiak voltunk sikerük titkára, mert nálunk is tervben van a következő évben a gyermek nyelvvizsgára felkészítő tanfolyam bevezetése és a nyelvvizsgáztatás.

Idén két tanítványunk fog részt venni a nyelvvizsgán, ahol a Cambridge Flyers szintet célozták meg. Eredmény csak két hónap múlva lesz. Addig izgulhatunk!

Élményfotók:
https://plus.google.com/u/0/photos/113470761039335699394/albums/5890572222903123377?authkey=CMG2vtHOpdqlaQ&pid=5890587859941627906&oid=113470761039335699394

Sőrés Gabriella

2013. június 4., kedd

Gyermeknapi forgatag

Május utolsó vasárnapja minden évben izgalommal és várakozással tölti el a gyerekeket. Mi lesz, mit kapok és, és, és akkor hova megyünk...? Záporoznak már előre a kérdések a szülők, nagyszülők felé, akik szeretettel terveznek és szerveznek. Tény, hogy nem is olyan egyszerű találni egy tartalmas mégis különleges elfoglaltságot Gyereknapra, ami maradandó emléket hagy a gyerekekben. Bízunk benne, hogy akik minket választottak hasznos élményekkel tértek haza.

Angol Drama csoportunk Sisi néni vezetésével "Five little monkey" előadásokkal szórakoztatott mindenkit, nagyokat nevettünk és ahogy szétnéztem elismerést láttam a felnőttek arcán is, hogy ezek az apróságok ilyen bátran szerepelnek, ráadásul angolul.
Az előadások között együtt énekeltünk és táncoltunk Helen Doronos angol dalokra gitár kísérettel, amire nem csak a gyerekek, de a szülők is táncra-táncra perdültek - megjegyzem néhány dallam még nekem is napokig a fülemben zúgott.

Izgalmas játékra hívtuk az angolozás iránt érdeklődőket a helyszínen, aki velünk játszott ajándékaink közül választhatott, és ráadásul még egy nyereménysorsoláson is részt vehetett, aminek nyereménye értékes tanfolyami díj, nagy értékű kupon, angol könyvek és baba, illetve Helen Doron Csomagok voltak.

Attila bácsi egész nap népszerű volt angolos társasjátékunkkal, nem beszélve az óriás dobókockáról, aminek varázsa délután sem kopott meg. Az egyes mezőkre lépve hasznos szavakat tanultak meg a gyerekek játékosan és mókázva.

Bemutató óráinkon Gabi nénin csüngött az összes baba - de nem csak ők - apa-anya szintén. Mozogtak, beszéltek, játszottak, futottak, énekeltek....mindezt angolul, csakis angolul. 



Mindenki kérdezhetett, érdeklődhetett igyekeztük a nap folyamán az összes információt átadni a korai nyelvtanulás fontosságáról.

Az egész napos forgatag alatt csak megerősödött bennem a tudat, hogy a nyelvtanulás, a gyermekek fejlődése és motiválása mellett mennyire fontos a törődés, az élmény és játék öröme. Vajon mi felnőttek ezt miért is felejtjük el mindig?

Szép, élményekkel teli napokat kívánva: Anikó





2013. május 28., kedd

Itt a vége, fuss el véle – az iskoláig meg se állj!

Az év vége, a május-június sokunk számára a ballagásokból, bemutatókból, fellépésekből áll. A legnagyobb zsúfoltság talán az óvodából ballagó gyerekek naptárában lenne, ha lenne nekik olyan, hiszen ők mindazt bemutatják, amit az óvodai éveik alatt tanultak, majd elballagnak, közben pedig sem az anyák napjáról, sem a gyereknapról nem feledkeznek meg. Így van ez a debreceni Gyermekkert óvodában is, ahol az évet az iskolába készülő gyerekek bemutatóival, többek között az „angolos” bemutatóval zárják.

Nemrégiben meg is tartottuk a kis bemutatónkat, ami valahol egy bemutató óra és egy évzáró műsor közé sorolható. A gyerekekkel beszélgettünk, játszottunk, verseltünk, énekeltünk és közben sokat nevettünk. Úgy gondolom, minden anyuka, apuka, nagymama büszke lehetett kis csemetéjére, hiszen mindannyian nagyon ügyesen szerepeltek. Valamint a bemutató alatt a gyerekek tanúságot tettek arról, hogy érett, fegyelmezett magatartásukkal készen állnak az iskolára. Ez a nap továbbá nem csak az iskolába készülő gyerekek utolsó angolozását jelentette az óvodában, hiszen ezen a napon vettem búcsút a többi csoporttól is erre a tanévre, mivel a nyárra bezárja kapuit a Helen Doron angol az óvodában. 

De mint tudjuk, nem telik el nyár angolozás nélkül, hiszen a nyári táborok kapuja mindenki számára nyitva áll, mindenkit várunk szeretettel!


Sisi „néni”

2013. május 7., kedd

"I am thirsty, I am hungry, I want to drink, eat..."


Nagyon sokan csak mosolyognak, amikor elmondom, hogy babákat is tanítunk angolra. Sem a jelentőségét, sem az értelmét nem látják, mivel a gyermek még magyarul sem beszél.

El kell, hogy mondjam, ez az én kedvenc tanfolyamom. Képzeljünk el  a 6 hónapos és 2 év közötti kisbabákat, akik körben ülnek, és egész órán tátott szájjal figyelnek, kuncognak, nevetnek, táncolnak, visítoznak örömükben.

A sok - sok dal és mondóka mellett, valódi kommunikációra is tanítjuk a gyerekeket, "I am thirsty, I am hungry, I want to drink, eat, stb. Megtanulják a körülöttük levő tárgyak, játékok nevét angolul. Kérdeznek - válaszolnak már két éves korukra. Közben tornázunk, masszírozzuk a babákat, már aki hagyja magát. Minden perc egy élmény, amit együtt töltünk. 
Nem várjuk el, hogy megüljön, hanem szaladgálunk, szétdobáljuk a játékokat, majd összeszedjük őket. Megtapasztalunk mindent, amit tanítunk, egészséges nasikat rágcsálunk, amely szintén a tanagyag része. És persze nagyon sokat nevetünk. Ha belegondolunk, mire is emlékszünk leginkább kisgyermekkorunkból? Arra, ami nagyon rossz volt, vagy, ami nagyon jó. Mi bízunk benne, hogy a Helen Doron angol az utóbbiba tartozik. 

A program remek kikapcsolódás az otthon levő anyukáknak, babáknak. Ami nagyon fontos, hogy ez egy közös program, anyák és babák együtt. Ez alatt a 45 perc alatt mindent együtt csinál anya és baba, ha a baba nem beszél még, akkor anyának kell angolul beszélni helyette. Persze nem csak anyukák járnak, hanem apukák is, sőt nagyszülők is hozzák a gyereket! A lényeg, hogy a tanfolyamhoz adott tananyaghoz tartozó CD-t naponta hallgassák otthon. 

Mi az eredménye? Hároméves korára kisbabánk mondatokban beszél angolul, sőt játszik angolul és még viccelődni is szoktak velem angolul. Nem csak szóbeli kifejezőkészségük, hanem fantáziájuk, logikai készségük, memóriájuk, asszociációs képességeik is kiemelkedőbbek lesznek kortársaiktól.

Sok - sok megerősítést kaptunk már arról, hogy a baba angol mit jelentett gyerekeknek. Éld át te is kisbabáddal az élményt, mely életre szóló tudást, élményt biztosít számotokra!

Szeretettel,
Sőrés Gabriella

2013. április 29., hétfő

Hagyományos Anyák Napi Torta - 'Mothering Cake' - Recept


Ismert, hogy a XVII. századi Angliában sem feledkeztek meg az anyákról: a húsvétot követő negyedik vasárnapja volt az ő ünnepük. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra ajándékként elkészítették az anyák süteményét. Ilyenkor a család apraja-nagyja együtt ment az istentiszteletre, valamint különleges ebéddel-vacsorával ünnepelt. Akik nem tarthattak velük, nem lehettek a jeles napon édesanyjukkal, apróságokkal kezdtek kedveskedni nekik. 

Angliában anyák napján hagyomány az édesanyák számára mandulás Simnel torta azaz 'Mothering Cake' készítése.
















Recept:
  • 18 dkg vaj
  • 18 dkg 1. MCM Gyümölcscukor
  • 1 db citrom reszelt héja
  • 23 dkg liszt
  • 1 kiskanál sütőpor
  • 0.5 kiskanál őrölt fahéj
  • 1 csipet őrölt gyömbér
  • 3 dkg őrölt mandula
  • 3 db tojás
  • 2 evőkanál tej
  • 50 dkg aszalt gyümölcs
  • 10 dkg koktél-cseresznye
  • porcukor
  • 20 dkg kék marcipán
  • 20 dkg sárga marcipán
  • 2 evőkanál baracklekvár
  • 1 db tojásfehérje

Elkészítés

A vajat a gyümölcscukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a citromhéjat. Egy másik edényben összekeverjük a lisztet a sütőporral, a fahéjjal, a gyömbérrel és a mandulával.
A vajhoz egyenként hozzáadjuk a tojásokat úgy, hogy közben 1-1 evőkanálnyi lisztes keveréket is teszünk hozzá, majd hozzáadjuk a maradék lisztes keveréket és a tejet. Végül hozzákeverjük az aszalt gyümölcsöket és az apróra vágott cseresznyét is.
A munkafelületet megszórjuk porcukorral, majd a kék marcipánt 0,5 cm vastag, 20 cm átmérôjû koronggá nyújtunk rajta.
A tészta felét egy sütőpapírral kibélelt, 20 cm-es tortaformába kanalazzuk, ráhelyezzük a marcipánkorongot, majd a maradék tésztát.
180 °C-ra előmelegített sütőben 30 percig sütjük, majd a hőfokot 150 °C-ra csökkentjük, és további másfél órán át sütjük, míg a tészta meg nem szilárdul.
20 dkg-nyi sárga marcipánból újabb korongot nyújtunk. A kihűlt tészta tetejét megkenjük a baracklekvárral, és beborítjuk a marcipánkoronggal.
A maradék marcipánból 11 vagy 12 darab golyót készítünk (aszerint, hogy Júdást is ábrázolni akarjuk-e, a golyók ugyanis a tanítványokat jelképezik, akik részt vettek az utolsó vacsorán). A golyókat a torta tetejére helyezzük és szakácsfáklyával megpirítjuk.

Jó étvágyat! J

Anyák Napjára Szeretettel


Egy-két klasszikus, de mindig kedves emlék. A gyerekek kézlenyomatát sokféleképpen megörökítheted, akár a pici talpukat is. Készíthetsz kis virágot is belőle, vagy a gyerekek kezével díszíthetsz táskát, pólót is. Nagyon egyszerű, de mégis nagyon kedves ajándékok készíthetők a gyermekek fényképeivel is.




















Közeledik május első vasárnapja, az Anyák napja. Még emlékszem, mikor gyerekkoromban ünnepre hívtuk Édesanyánkat, Nagymamánkat az óvodába, iskolába... virágcsokrot kötöttünk, verset szavaltunk…  Még emlékszem, amikor Anyukám megsimogatott, érzem bőrömön tapintását...   
Még emlékszem Nagymamám odaadó szeretetére, meleg konyhájára, a pogácsa illatára... még emlékszem, amikor utoljára mondtam el neki mennyire szeretem.

Anyukám, anyukám,
Találd ki
Ki az én kincsem
Vajon ki?
Ki más lenne hanem Te?
Vegyél hát gyorsan az öledbe!

Oly nagy ajándékot kaptunk édesanyánkban, nagymamánkban. Hogyan mondhatjuk el szeretetünket? Egy mosoly, egy ölelés, egy szál virág, egy szép vers, vagy ének, egy kedves kis szívből jövő apró ajándék. Annyi módja van. Nem kell nagy dolgokra gondolni. És oly jó hogy mindez nem egy napig tart. Egy életre kaptuk ajándékba az édesanyánkat és nagymamáinkat.

Ajándékul adott téged az Isten,
Ahogy földnek adta a napot;
Aranynál is drágább vagy nékem,
Az Úrnak érted hálát adok.

Nyári tűzben vagy a fagyos télben,
Nyomodban mindig virág fakad:
Nyugalmat találok közeledben,
Nyereség nékem minden szavad.

Áldom Istent érted éjjel nappal.
Áldozatod nem felejtem el;
Átadom most e pár virágszállal,
Átadom, mit szó sem mondhat el.

Messze sodorhat tőled az élet,
Mégis mindig gondolok reád;
Magammal hordom szent örökséged,
Megőrizem arcod mosolyát.
                                                          (Gerzsenyi László)

Honnan ered az anyák napja megünneplésének szokása?


Anyák napja megünneplése a görögökig nyúlik vissza: az istenek és istennők anyját, Rhea-t minden tavasszal nagy ünnepség keretében köszöntötték az ókori birodalomban. A rómaiak szintén megemlékeztek Cybele-ről, minden istenek anyjáról március idusán. Az ünnep szélesebb körben a XIX. században terjedt el. Az Egyesült Államokban először Julia Ward Howe költőnő, aktivista javasolta megünneplését 1870-ben. 

A hivatalos ünneppé nyilvánítás a philadelphiai Anna Jarvis (1864-1948) nevéhez fűződik, aki imádott édesanyja halála után két évvel elérte, hogy anyák napja hivatalos ünneppé váljon.

Legelőször 1910-ben Nyugat-Virginia kormányzója nyilvánította az anyák napját ünnepnappá, és ugyanebben az évben Oklahoma is csatlakozott. 1911-ben már minden amerikai állam ünnepelte, országos ünneppé pedig 1914-ben Wilson elnök tette.

Ezután az anyák napja "átlépte a határokat": az emberek ünnepelni kezdték Mexikóban, Kanadában, Dél-Amerikában, Kínában, Japánban, Afrikában és persze Európában is. A kontinensen az első világháború után terjedt el, nem meglepő módon, bevezetését a virágkereskedők erőteljesen szorgalmazták. A hagyományt Magyarországon a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg. Az első megemlékezést 1925-ben szervezték.

Napjainkban világszerte megemlékeznek az anyákról, ám különböző időpontban: Dániában, Finnországban, Olaszországban, Törökországban, Ausztráliában, Belgiumban, Japánban és az USA-ban május második, míg Magyarországon, Portugáliában, Spanyolországban és Dél-Amerikában május első vasárnapján.

Számos közel-keleti országban május 10-én ünneplik az anyákat, Franciaországban és Svédországban pedig május utolsó vasárnapján. Kilóg a sorból Norvégia, ahol februárban, Argentína, ahol októberben, vagy Thaiföld, ahol augusztusban ünneplik.

2013. április 23., kedd

Mi fontos és mi nem az?

Több mint fél év után jogosan kérhető számon rajtam, a „zöldfülű” Helen Doron tanáron, hogy az itt eltöltött időszakot alaposan értékelve számot adjak a tapasztalataimról.

Mindenekelőtt azt kell leszögeznem, hogy a várakozásaim csak nagyon kis részben voltak összhangban a valósággal és ezt nem negatív értelemben írom. Foglalkozzon bármennyit is az ember elméletben a gyerekek angolra való tanításával, úgyis csak a gyakorlat fogja eldönteni mind a tanár, mind pedig a rábízott gyerekek sorsát. 

Tudhatom én például, hogy egy adott helyzetben hogyan „kell” reagálni, de a tapasztalat azt igazolja, hogy minden szituáció egyedi és így az improvizáció rettentően fontos tanítás közben.

Ha pedig ez működik, akkor hangulat is van. Bár igaz, hogy a Helen Doronba tanulni hozzátok a gyerekeket, meggyőződésem, hogy ez sohasem mehet a játék, a szórakozás rovására. Nem csupán az eredményekkel mérhető tudás a fontos (bár az is az), hanem a nyelvhez való jó viszony kialakítása is. 

Ha az óra izgalmas, játékos, vicces, bolondos, akkor magához az angol nyelvhez is felszabadultan fog hozzáállni a kis tanuló és a nagyobb kihívásoknak sem stresszesen fog nekiszaladni a jövőben.

Amit szeretek, azzal sokkal nagyobb erőbedobással tudok foglalkozni úgy, hogy közben fel sem tűnik, milyen rengeteg energia lett belefektetve az adott tevékenységbe.

A nagyszerű eredmények pedig ilyen módon születnek. Remélem, az én tanítványaim nem csupán tudni, de szeretni is fogják a nyelvet. Ha így lesz, megint csak ezt tudom mondani, nem dolgoztam hiába!

Puszi,
          Attila „bácsi”

2013. április 10., szerda

Spontán angol

A héten az utóbbi időben egyre gyakrabban tapasztalt sikerélményeimet szeretném megosztani veletek a gyerekek néhány olyan megnyilvánulását felidézve, melyek arról árulkodnak, milyen szépen kezd kifejezéskészletük részévé válni az angol.
Akik hozzánk járnak, tudják, hogy az óráink angolul folynak, képek és különböző kellékek, játékok segítségével mutatjuk be a szavak, kifejezések jelentését, illetve speciális helyzetek megteremtésével vezetjük rá a gyerekeket, hogy abban a helyzetben hogyan reagáljanak, mit mondjanak
Új tanfolyamunk, a Fun with Flupe „csodanagyija” például gyakran ütközik valamilyen problémába, amire a mesékben Paul a „What’s wrong, Granny Fix?” kérdéssel reagál. Annak érdekében, hogy ezt megtanítsuk különböző „ál problémákat” teremtünk a foglalkozáson: meglazítjuk a szék lábát, hogy az kijöjjön, „elfelejtjük” bedugni a magnót a konnektorba, stb. Jelezzük, hogy valami baj van és rávezetjük a gyerekeket, hogy úgy reagáljanak, mint ahogy Paul is szokott, vagyis egy konkrét reakciót várunk. Az órákon adódhatnak azonban olyan nem várt helyzetek is, amikor nem előre megkonstruált problémáról van szó, hanem ténylegesen nem találok egy CD-t vagy véletlenül esik ki a kocsi kereke. Mivel ekkor nem várok egy konkrét reakciót nagyon megdöbbenek, ha a gyerekek a meglepett arcomat látva megkérdezikWhat’s wrong, Sisi?”. Ebből látszik, hogy amit tanulunk, milyen gyorsan magukévá teszik, milyen könnyedén elő tudják hívni a megfelelő helyzetre reagálva. Ez pedig arról is tanúskodik, hogy milyen szépen megértik a mondatok jelentését, és nem papagáj-szerűen ismételtetjük velük a mondatokat.
    Ami még talán ennél is csodálatosabb, amikor a gyerekek a foglalkozáson maguktól kezdenek el egymás között angolul kommunikálni: a társukat kérdezik, elkérnek tőle valamit, vagy éppenséggel rendre utasítják egymást. De nem kis meglepetésemre olyan helyzetnek is fültanúja voltam, amikor egymásnak magyaráztak el dolgokat angolul, például: az egyik kislány elégedetlenkedésére, hogy nem talált rózsaszín ceruzát a másik kislány elmagyarázta, hogy előbb fehérrel aztán pirossal színezzen és így rózsaszínt kap. Mindezt angolul. És talán érdemes hozzátennem, hogy ez egy öt éves kislány volt--

Sisi "néni"

2013. március 26., kedd

Ki ne szeretne kreatívkodni?


Happy Easter Vector Graphic
A munka hajszája után mindenkinek szüksége van megállásra, töltekezésre, pihenésre, különösen ünnepek idején. Néhány egyszerű és könnyedén megvalósítható kreatív ötletet szeretnék veletek megosztani a húsvéti  előkészületekre és az ünnepre, hogy mi felnőttek is könnyedén megtalálhatjuk  a játék örömét, miközben együtt kreatívkodunk gyermekeinkkel, családunkkal. 


Kreatív vendégváró tavaszi szendvicsek:

A külföldön divatba jövő drága popcorn húsvéti tojásdekoráló szettek egyszerű házi elkészítési módja ha popcornt és különféle cukorkákat kreatív módon összeragasztunk egyszerű cukormázzal (1 tojásfehérje+20-25 dkg porcukor+ 1-2 csepp citromlé - kemény habosra mixelni):


További friss ötletek az ünnepekre:

Kívánunk sok-sok vidám percet, önfeledt nevetést nektek családotok, szeretteitek körében!

Helen Doron Debrecen

2013. március 18., hétfő

Spring is coming

Lassan véget ér az influenza és remélhetőleg jön a tavasz.


Az anyukák kirajzanak a babakocsikkal, végre kicsit kimozdulhatnak a szürke hétköznapokból. Megjelennek a babakocsik, a parkokban, játszótereken újraindul az élet. A Helen Doron Debrecen nagy sikerű baba angol csoportjai is márciusban indulnak be.

Ajánljuk mindenkinek, aki értelmes elfoglaltságot keres magának és gyermekének.

Miről is szól ez a tanfolyam? 
Olyan fejlesztő program, amely nem csak angolul tanítja a babákat, hanem fejleszti a jobb és bal agyfélteke közötti idegpályákat, a kisbabák szenzomotorikus képességeit, emellett vidám, jó hangulatú program anyáknak és babáknak.

Azok a gyerekek, akik hozzánk járnak baba koruktól és ma már 4-5 évesek, képesek magukról mondatokban beszélni angolul, történeteket mondanak el és képleírást adnak.

Azok a gyerekek, akik hozzánk járnak óvodás korukig, iskolában jól teljesítenek, nem csak angol órán, de minden más tevékenységben jobbak társaiknál.

Tavaszi tanfolyamainkra azokat a törődő és gondoskodó szülőket és zsenipalántákat várjuk, akik szívesen részt vesznek programunkban, akik szívesen megtanulják általunk hogyan tanítsák gyermekeiket angolul, hogyan tegyék sikeres felnőtté az egyetlen olyan program által, amely, valóban bevált és 30 éves kutatáson alapszik.

Jelentkezni az alábbiak szerint:

2013. március 10., vasárnap

Egy indonéz lány Debrecenben

A Helen Doron Nyelviskolában többször volt már angol-nyelvű tanár. Különböző országokból érkeztek, különböző kultúrát képviseltek, és különböző munkamorállal dolgoztak. Fontosnak tartom és hasznos lenne, ha lenne nálunk állandó anyanyelvi tanár.
Vivi február végén utazott haza. Az AISEC-nevű szervezettel jött, Indonéziából, Jakartából. Nagyon aggódtam, hogy mennyire tud beilleszkedni ide, de úgy gondolom, hogy jól sikerült. Nagyon pozitív és proaktív hozzáállása volt a tanításhoz. Nekünk és hasznos volt, hogy angolul beszélhettünk vele.
Többen meghívták hétvégére, így volt alkalma megismerni a magyar családokat, szokásokat. A sárándi iskolába is elvittük magunkkal, és az ott levő gyerekeknek is nagy élmény volt anyanyelvű tanárral találkozni, beszélgetni. Ittléte alatt számos gyerekekkel találkozott.
Számomra az volt a legmeglepőbb, hogy a nálunk tanuló gyerekek nem féltek vele beszélgetni. Akartak vele beszélgetni, kommunikálni, nem volt bennünk gátlás és, ha nem jutott eszükbe valami, akkor segítségül hívták a technikát, és szótárral kommunikáltak, laptopon keresztül. De beszéltek és kérdeztek, és meg tudták, hogy Indonéziában él a komodói sárkány, és a legszebb tengerpartok ott vannak a világon, és sok egyebet, amelyet addig nem tudtak erről a földrészről.
Ezek a gyerekek biztos, hogy felnőtt korukban sem fognak félni attól, hogy angolul beszéljenek!

Sőrés Gabriella

2013. február 27., szerda

Farsangi hetünk eseményei



Az elmúlt hetet mindannyian sokat fogjuk még emlegetni. Nem elég, hogy minden egyes napot ünneppé varázsoltak a nagyszerűbbnél nagyszerűbb jelmezek, az iskola színjátszó csoportja még szombatra is tartogatott nekünk egy nagyon kedves meglepetést, amelyet a Kölcsey Központban színdarab formájában tátott szájjal, és őszinte elismeréssel vettünk át. Apró színészeink mintha mi sem lenne természetesebb, kiálltak a színpadra, és profikat meghazudtoló módon adták elő Flupe, Paul és társaik történetét. 
Nem csak a saját tanítványaimra (persze elfogultság van bennem egy pici J), de a többi szereplőre is nagyon büszke voltam. 
Kívánok nekik sok hasonló elsöprő sikert! Magunknak, minden egyes gyereknek és szülőnek pedig vidám, tartalmas, tanulságos, angol mókával teli tavaszi heteket. Üdvözlettel,
Attila „bácsi”

A farsangi hetünk fantasztikusan telt a Helen Doron nyelviskolában. Jómagam is beöltözve, bohócként vártam a jelmezüket büszkén viselő tanítványaimat, akik csodaszép jelmezeikkel elbűvöltek. Voltak gyönyörű házi készítésű, ötletes jelmezek, mint például a cserepes virág és a félelmetesen komoly ninja jelmez, de természetesen hercegnőkből, királylányokból, tündérekből és angyalkákból sem volt hiány. De amiatt sem kellett aggódnom, hogy a gonosz átveszi az uralmat a Helen Doron nyelviskola fölött, hiszen a pókemberek társaságában, teljes mértékben biztonságban érezhettem magam. Az foglalkozások végén jutalommatrica helyett, angolszász hagyomány szerint, finom palacsintának örvendezhettünk.

Méltó lezárása volt a hétnek a Kölcsey központban megrendezett családi napunk, hiszen egy sikeres előadást tudhatunk magunkénak. Vagyis kettőt. Szombaton ugyanis ismét jelmezbe bújtunk, de ez alkalommal más jelmezekbe: a nemrég alakult dráma-csoportommal az új tankönyvcsomag, a Fun With Flupe tankönyvcsalád szereplőinek a bőrébe bújtunk és adtuk elő az első epizódot két ízben. A kis csoporttal először álltunk közönség elé, de ezt szerintem meg nem mondaná senki, hiszen olyan magabiztossággal, bátran szerepelt a csapat, mintha már egy turné vége felé közelednénk. 
Nagyon büszke vagyok a gyerkőcökre és még sok-sok hasonlóan nagyszerű fellépést kívánok magunknak!

Sisi néni