A beszédfejlődés
A beszéd az emberek közötti kommunikáció fontos eszköze. A gyermek beszéde a felnőttekkel való állandó kapcsolat során alakul ki.A hangadás már a születéskor kezdődik, a felsírást a külvilág kellemetlen ingerei váltják ki.
A 6. hónaptól megfigyelhető, hogy az utánzás milyen nagy jelentőségű a gyermeki beszéd fejlődésében. Gagyogásában ilyenkor már csak azok a hangok vannak jelen, melyek az adott nyelvhez szükségesek. A játszadozást, felfedezést is gagyogással kíséri, utánozva környezete beszédének hangsúlyozását.
A gyermek beszédének kialakulását nagymértékben befolyásolja a környezet tudatos nevelő munkája, a megfelelő beszédpélda. Az utánzási reflex ugyanis ebben az időszakban a legerőteljesebb.
A gyermekek fokról-fokra sajátítják el a beszédet. Kiejtése természetesen nem pontos, nehézségek mutatkozhatnak a szavak felfogásában, megértésében, sokszor ezt úgy vesszük észre, hogy a gyermek sajátos szavakat alkot. Ezek a jelenségek a beszédfejlődés természetes velejárói, és ezeken a nehézségeken a legtöbb gyermek hamar túljut.
3 éves korra alakul ki tulajdonképpen az anyanyelvre jellemző hangrendszer. Előfordul, hogy a hangok ejtése sok esetben még nem pontos. Ez természetes jelenség: élettani pöszeség. 4,5 - 5 éves korra ez önmagától megjavul.
Idegen nyelv a gyermekkorban
A korai életkorban elkezdett idegen nyelv tanulása csak abban az esetben lehet sikeres, ha a nyelvoktatás figyelembe veszi a csemeték teljes szellemi és lelki igényeit.
A kétnyelvű családban felnövő gyermekek ugyanolyan jól beszélik mind a két nyelvet, és a személyiségük is egészségesen fejlődik. A titok nyitja: a spontán nyelvtanulási környezet. A nyelvtanárok azt vallják, hogy ugyanezt a helyzetet kell megteremteni az óvodában is, így értelmet nyer a kisgyermekkori idegen nyelvtanítás.
Erre a kétnyelvű óvodát látják a legalkalmasabbnak, ahol nemcsak hetente párszor fél órában tanítanák az idegen nyelvet, hanem a foglalkozások legalább fele idegen nyelven folyna. Az további előnyt jelentene, ha ugyanaz az óvónéni tartaná az anyanyelvi foglalkozásokat és az idegen nyelvieket is. Napjainkban erre sajnos csak a magánóvodákban vagy a nemzetiségi óvodákban van példa.
Erre a kétnyelvű óvodát látják a legalkalmasabbnak, ahol nemcsak hetente párszor fél órában tanítanák az idegen nyelvet, hanem a foglalkozások legalább fele idegen nyelven folyna. Az további előnyt jelentene, ha ugyanaz az óvónéni tartaná az anyanyelvi foglalkozásokat és az idegen nyelvieket is. Napjainkban erre sajnos csak a magánóvodákban vagy a nemzetiségi óvodákban van példa.
A nyelvtanulás korai kezdése mellett szól, hogy a spontán utánzási készségnek köszönhetően ebben az életkorban a gyerekek pontosabban sajátíthatják el az anyanyelvi szintű kiejtést. Nyitottá válnak az idegen nyelv, az idegen kultúra befogadására. Ellene szól az, hogy a gyermek túlterheltté válhat, elvész a gyerekkora.
Ha nem kellően felkészült a pedagógus, akkor az utánzási készségnek köszönhetően a gyermekében a rossz kiejtés rögzülhet, s ezt később már nagyon nehéz lesz kijavítani. Ha nem a megfelelő módszerrel tanulja a nyelvet óvodáskorban, ez egész életére elriaszthatja a nyelvtanulástól.
Ha alaposan áttanulmányozza ezeket az érveket és ellenérveket, látni fogja, hogy azok a tényezők, amelyek a negatív "serpenyőbe" kerültek, befolyásolhatók. Azaz ha körültekintően választja ki a nyelvtanulási módszert, és nem esik túlzásokba az elvárásokat illetően, az gyermeke javát szolgálhatja. Tehát hetente néhányszor angol (vagy bármilyen nyelvű) verseket, mondókákat hallgat gyermeke, az nem válik kárára. Ugyan nem lesz tökéletesen beszélő "angol", de nem lesz neki idegen az "idegen" nyelv.
Ha mégis nyelvtanárra szeretné bízni csemetéjét, győződjön meg róla, hogy tökéletesen felkészült pedagógussal áll-e szemben. Látogasson el egy órájára, s döntsön utána. A játékos forma is nagyon fontos. Ma már léteznek olyan módszerek, amely "meseszerűen" tanítják az apróságokat. Bábok, állatkák, sok zene, dalok, mozgás segítségével különböző kalandokat élhetnek át, miközben észrevétlenül fülükbe mászik az idegen nyelv. Természetesen, ha vissza tud énekelni pár utánzással elsajátított dalt a gyermek, az még magában nem jelent nyelvtudást.
A nyelvtudás megszerzése, az anyanyelv elsajátításhoz hasonló folyamatként alkul, ahol az angolórákon a gyerekek megismerik a szavak jelentését, használatát és szabad beszélgetésben is gyakorolnak. A napi kapcsolatot a célnyelvvel az otthoni CD hallgatás is megerősíti.
A Helen Doron módszerrel folytatott nyelvelsajátítás a fent említett sajátosságokat messzemenően figyelembe veszi. Hangsúlyt fektet a tökéletes kiejtési mintaadásra, a játékosságra, az egyéni sajátosságokra, körülbelül 2,5 -3 év alatt valóban kialakítja a nyelvi rendszert a gyermekekben.
Fontos tudni:
Nem az idegen nyelv tanulása okozza a beszédhibát!
A gyermekek életkori sajátosságából adódik átmeneti jellegű alaki probléma, úgynevezett élettani pöszeség. Az idegen nyelvet nem tanuló kisgyermekek közt is ugyanolyan mértékben fordul elő. 4,5- 5 éves korig spontán is javulhat. Ám mindenképpen érdemes odafigyelni, hogy 4-4,5 éves korban hány hangja hibás a gyermeknek. A logopédiai terápiára a közoktatási törvény szerint 5 éves kortól, jogosult az a gyermek, aki nem beszédfogyatékos.(ld. fent anyanyelvi fejlődési diagnosztizált problémák).
Annál a kisgyermeknél, akinél sok hangra (legalább 10 hang és magánhangzók is) kiterjed a pöszeség, érdemes elkezdeni a logopédiai terápiát 4,5 éves korában.
Az idegen nyelv tanulása nem nehezíti számottevően a „pösze”gyermek hangalakítási terápiáját, hiszen az idegen nyelvet is halló kisgyermekeknek pontosan a hallási differenciáló képessége is nagymértékben fejlődik.
Mit tehet a szülő?
1) Körültekintés: Mindenek előtt, igen körültekintően válasszon gyermekének intézményt, tanfolyamot.
2) Kritikusság: Legyen annyira kritikus gyermekével szemben, hogy ha bármilyen kiugró anyanyelvi fejlődési problémát észlel, vagy szakember diagnosztizál, (megkésett/akadályozott beszédfejlődés, dadogás, mutizmus-„némaság”stb) akkor ne terhelje gyermekét „két tannyelvű” neveléssel, ha még oly kívánatos is, hisz több kudarcot fog okozni a családnak mint örömöt.
3) Bizalom: Csak akkor kezdje el gyermeke nyelvtanítását, ha tökéletes bizalmat érez a vele foglakozó pedagógus iránt.
4) Együttműködés: Az együttműködés nélkülözhetetlen a két szülő, és a gyermekkel foglalkozó pedagógusok közt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a gyermeknek az anyanyelvi kommunikációjában is probléma adódik. Kisebb beszédhibák esetén a logopédiai terápia az anyanyelven, az idegen nyelvi oktatás mellett is végezhető.
1) Körültekintés: Mindenek előtt, igen körültekintően válasszon gyermekének intézményt, tanfolyamot.
2) Kritikusság: Legyen annyira kritikus gyermekével szemben, hogy ha bármilyen kiugró anyanyelvi fejlődési problémát észlel, vagy szakember diagnosztizál, (megkésett/akadályozott beszédfejlődés, dadogás, mutizmus-„némaság”stb) akkor ne terhelje gyermekét „két tannyelvű” neveléssel, ha még oly kívánatos is, hisz több kudarcot fog okozni a családnak mint örömöt.
3) Bizalom: Csak akkor kezdje el gyermeke nyelvtanítását, ha tökéletes bizalmat érez a vele foglakozó pedagógus iránt.
4) Együttműködés: Az együttműködés nélkülözhetetlen a két szülő, és a gyermekkel foglalkozó pedagógusok közt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a gyermeknek az anyanyelvi kommunikációjában is probléma adódik. Kisebb beszédhibák esetén a logopédiai terápia az anyanyelven, az idegen nyelvi oktatás mellett is végezhető.
