Talán azért is a kedvencem, mert ez volt az első csoportom, amit én magam kezdtem el tanítani a nyelviskolán belül, talán azért is, mert magam is mindig kételkedtem a sikerében - még mielőtt elkezdtem tanítani.
Az elmúlt másfél évben bebizonyosodott számomra, hogy van értelme a korai, bébi angol oktatásnak. Sok-sok csodát éltünk már meg kis csoportommal. Egyikőjük sem beszélt még, mikor elkezdtük, ma már mindannyian folyékonyan beszélnek magyarul, kivéve egyikőjük. Dilen baba másfél éve jár hozzánk és nem beszél sem magyarul, sem angolul egy szót sem. Még két éves, így nincs elkésve a beszédben, kiválóan kifejezi magát bébinyelven, mutogatva.
A pénteki óra a megszokott mederben zajlott. A színeket tanultuk, red-yellow- green- blue. Az óra végén jutalom falatkák jöttek. Csak az kapott, aki megnevezte az M&M's csokigolyó színét. Alig hittünk a fülünknek: Dilen kimondta: "red", majd móhón bekapott egy csokit. A következő fordulóban is határozottan hangzott a "green" szó és újra eltűnt egy csoki apró ujjai között. Sokféleképpen próbálkoztam már, hogy szóra bírjam. A babákhoz sokszor az érzékeiken keresztül, legtöbbször a hasukon keresztül vezet az út. Tudom, nem túl egészséges édességgel jutalmazni egy babát, de néha a cél szentesíti az eszközt:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése